Ha valaha is megpróbáltál eligazodni a vitorlák tengerében, akkor biztosan hallottad már a “code zero” és “reacher” kifejezéseket. A kettő közti különbséget viszont sokan összemossák, pedig nem mindegy, melyiket húzod fel, amikor egy kis extra sebességre lenne szükséged. Szóval nézzük meg, mi a különbség, tisztázzuk egyszer és mindenkorra a fogalmakat. Ezt több márka képviselője is keveri, főleg úgy, hogy a nemzetközi színtéren jól vannak leírva. Ez egyszerre vicces és szomorú is.
Code zero: A titkos fegyver, ha haladni akarsz
A code zero olyan vitorla, amit azoknak találtak ki, akik szeretnek kreuzolni, de közben néha jól jönne bőszélben is egy kis plusz kraft, ami szuperül használható erősebb szelekben is. Nem titok, ez egy nagyon lapos vitorla, ami szembeszeles menetre lett tervezve. Ennek sok alfaja van: van, aminek nagyon pozitív a hátsó éle, van, aminek negatív, és így egy topra húzott orrvitorlának is tűnik messziről.
Eredetileg a Volvo Ocean Race hajóinál jelent meg, kihasználva egy kiskaput ezeknek a vitorláknak. A code zero lett a kiskapu: egy olyan vitorla, amely papíron még spinnakernek számított, de igazából sokkal inkább egy hatalmas orrvitorlára hasonlított.
A code zero a 2008-as pekingi olimpián is szerepet kapott: két csapat (az akkor holland színekben induló Mitch Booth és az amerikai Charlie Ogletree) kitalált egy nagyon lapos gennakert a Tornadóra, amivel tudtak kreuzolni a gyengeszeles helyszínen. Ez egy 62%-os félszélességű gennaker volt, ami 8 csomó alatt és 20 csomó fölött bőszélben is elég volt ahhoz, hogy megfelelő felületet adjon. Végül csak Charlie és a mancsaftja, Johnny Lovell használták a versenyen, és nem is bizonyult jó döntésnek, mert nagyon kevés gyengeszeles futam volt az olimpián. Ezt követően vezették be a 75%-os félszélesség szabályt – ezzel együtt a többi katamarán osztályban is, ami nem engedi a használatát. A vitorla viszont létezik, máig gyártunk ilyeneket.
A szabályt tehát megváltoztatták miatta, és szinte minden modern vitorlás versenyhajón ott figyel a repertoárban, mert egyszerűen túl nagy hiba lenne kihagyni, különösen a Balatonon. Az a jó ebben a vitorlában, hogy olyanra kérheted, ami az adott előnyszám-rendszerben neked jó. Spinnakerként szeretnéd felmérettetni? Semmi gond, egy szép pozitív hátsó éllel el lehet érni a 75%-os félszélességet, de ettől még tudsz kreuzolni vele. Azt szeretnéd, hogy nagyobb széltartományban lehessen kreuzolni vele, vagy a 3 perces szabályon belül felhúzhasd? Akkor az 50-55-60-65%-os félszélességűek a te vitorláid. Ezek a vitorlák leginkább valamilyen laminált anyagból készülnek, mert kreuzban sokkal nagyobbak az erők, mint bármely másik irányban, és még a vastagabb spinnaker-anyagok is hamar elnyúlnak.
A code zero röviden és tömören: akkor van code zeróra szükséged, ha a szél túl gyenge a génuához, és kell valami, ami megfelelően hajtja a hajót.
Reacher: Ha más szelek fújnak, de még mindig haladni akarsz
A reacher egy sokkal hasasabb betekerhető vitorla, ami pont azt a célt szolgálja, amit a neve is ad. Félszelezni, és az ezt körülölelő kisebb széltartományban használni, azaz egy picit fölé is tudsz menni vele, de mélyebbre is. Az elnevezés is utal rá: félszelezés az, amire készül.
A reacherek jellemzően nagyobbak és hasasabbak, mint egy code zero. Olyan erős szélben, amikor félsz már felhúzni a gennakered, akkor simán használhatod a reachered, mert sokkal könnyebb lesz kezelni.
A reacher röviden és tömören: akkor használj reachert, ha a szél iránya félszél körüli, az ereje miatt pedig a gennakereddel már csak fetrengenél.
Akkor most melyiket válasszam?
Ezt senki sem döntheti el helyetted. Ha egyetlen extra vitorlát tarthatsz magadnál, akkor a code zero mindig sokoldalúbb választás. De ha inkább a klasszikus hátszeles-félszeles gyorsítás érdekel, akkor egy jó reacher a nyerő.
A legjobb csapatok persze mindkettőt használják – és mindig tudják, mikor kell váltani. Ha pedig bizonytalan vagy, egyszerű szabály: ha a szél élesebb, mint 80 fok, akkor code zero; ha tompább, de nem haladja meg a 125 fokot, akkor reacher. Persze a vitorlázásban semmi sem ennyire fekete-fehér, szóval a legjobb, ha kipróbálod őket a vízen, és megtapasztalod a különbséget a saját hajódon. De előtte beszélj velünk mindenképp!
Sokan akkor keresnek plusz vitorlát, amikor a grószon és a fockon kívül még kell valami extra, de nem akarnak gennakert vagy spinnakert. Ilyenkor tényleg a code zero vagy a reacher a legjobb választás. Az elnevezések ráadásul gyakran keverednek: a reachert néha topgénuának is hívják, így sokszor nem egyértelmű, hogy könnyűszeles orrvitorlaként vagy félszeles vitorlaként gondolnak rá. A döntés végső soron nem az elnevezésen múlik, hanem azon, hogy milyen szelekben és milyen irányba szeretnél vitorlázni. Ha ezt tisztázod, máris könnyebb lesz megtalálni a megfelelő vitorlát.
Nem segít a helyzeten, hogy itthon néha teljes a fogalmi káosz, mert egyes vitorlaforgalmazók még a saját anyacégük szövegeit is félreértelmezik. Így lesz a code zeróból néha gyakorlatilag hátszeles vitorla, a reacherből pedig csodafegyver – pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Nem csoda, hogy a versenyhajóra tévedt ember a végén csak forgatja a fejét, hogy ki az a Ricsi, és miért kell folyton lecserélni…?!
Te melyiket szereted jobban? Írd meg kommentben vagy mesélj róla a Kikötőben!
